Redemption

Öreg közhely, adni jobb, mint kapni, ám én még sohasem tapasztaltam ezt meg mélyebben, mint éppen itt. Miközben ide-oda csapongva az egyes témák között megírtam számtalan bejegyzést, módomban állt megélni, milyen az, amikor az elhintett gondolat megtermékenyítve, kisegítve másokat, makroszinten csökkenteni kezdi a problémák számát.

Hogy mi a szép ebben? A fenti folyamat során én is elkerülhetetlenül megváltoztam és láss csodát, az én vállaimról is kerültek le terhek, nem utolsósorban az itt szerzett tapasztalatok, tanácsok, interakciók révén.

Ha csak résnyire is, de kinyílt az ajtó, melyen átlépve lerázhatom magamról mindazt a mételyt, sallangot, felesleges rárakódást, ami hosszú évtizedek óta mérgezi a levegőt körülöttem és ami megakadályozza, hogy az legyek, amire születtem és a húgom is végre visszakapja rég elveszett bátyját.

Nagyon hosszú volt az út megtalálni ezt az ajtót, amely mellesleg mindenki előtt nyitva áll, aki hajlandó megkeresni. El sem tudom mondani, mennyi mindennek kellett a helyére kerülnie, mire megláthattam azt, ami pedig ott volt mindvégig a szemem előtt. 

Azért voltam ennyi időn keresztül boldogtalan, mert nem engedtem, hogy mások segítsenek rajtam és azt sem, hogy én rajtuk, mivel kizártam mindent, ami kiszolgáltatott volna engem bárki felé, ideértve a saját családomat is. Utólag persze könnyű belátni, hogy ez alapjaiban téves felfogás, nekem mindenesetre csak nagy sokára sikerült és gyanítom, akad még jó pár ember, aki szintén így járt. 

Ezért nem maradhatok csendben, ezért kell ezt megosztanom itt másokkal, noha távolról sem télapó típus vagyok.

Ma már azt is tudom, hogy a számtalan, sokszor egymást is kizáró tehetséget, amellyel rendelkezem, nem arra kaptam, hogy elkótyavetyéljem a saját kis önös céljaim érdekében.   Felelős őrzésre vannak csupán nálam és ha nem a számomra elrendelt küldetés végett használom, akkor visszaveszik tőlem őket, mert méltatlannak bizonyulok a foglalásukra.

Szépség, tehetség, intelligencia, gazdagság, siker. Ugye nem kell külön részleteznem és példák hosszú sorával igazolnom milyen hihetetlenül rövid idő alatt kámforrá válhat bármelyik közülük, vagy akár mindegyik egyszerre? Elmondjam mi történik ilyen esetekben, mi áll az események hátterében, mi a valódi kiváltó ok? 

Az, hogy a hordozó, vagyis a leendő sértett, becsukja a fülét az immár sokadik figyelmeztetés elől és az istennek se hajlandó a rábízott erőforrást az eredeti rendeltetésnek megfelelően használni. Ilyenkor eljönnek és visszaveszik tőle. Azért, hogy más kezébe tegyék le azt. A vétkes pedig átkerül a karmikus játszma büntetés-szemléltető ágára. 

Már nagyon régóta próbálom ezt a jelenséget megfejteni, de eddig még nem sikerült ennél jobb magyarázatot találnom rá.

#dunadain: Akkor most magyarázzuk meg, hogy nagyjából ugyanarról beszélünk.  :D

Ez a megbocsátás,elfogadás egy teljesen új megismerés számodra. És boldoggá tesz. S most igyekszel másokat is felvilágosítani, hogy ez jó dolog. Mindezt a saját példáddal érzékeltetve, bemutatva. Erre írtam azt amit, s kívántam kitartást hozzá, illetve biztosítottalak érdeklődésemről. 
Próbáltam kedves lenni, miután belekötöttem a címbe. Tudod, olyan trollosan : egy pofon - egy dicséret... :D Egyszer troll , egyszer kedves királylány. :D

#szerepjatek-szex: Most viszont lehet, hogy elbeszélünk egymás mellett. 
Én arra próbáltam itt utalni, hogy ha igyekszem helyreállítani az emberek és köztem fennálló adok-kapok mértékét, egyensúlyát, az lehet számomra a megfelelő út a megváltás felé. 
Van egy olyan sejtésem, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek arrafelé, ezen a területen kellene kapirgálnia, ha szeretne kibékülni önmagával. 

#dunadain: Értem én! :)  Mindenki igyekszik "megtéríteni" a maga szerény módján, azokban a hitrendszerekben amelyek jóságáról meggyőződött, s igyekszik megmutatni a beteljesedés lehetőségét másoknak is. :D 
S mint tudjuk, egy közösség fejlődését az új hívek nagyban befolyásolják, hiszen ők adnak lendületet, értelmet az apostoli életnek. :) Szóval csak hajrá! Kíváncsian várom mi lesz az "5 per 5". :)

#szerepjatek-szex: Épp erre utaltam a tudástár építése kapcsán!
Én csak azért változtattam meg az eredeti címet, mert rájöttem, hogy rosszul fordítottam angolra a "Megváltás"-t, ami a munkacíme volt az anyagnak. 
Jobban utána gondolva és elolvasva a redemption szó számtalan magyar jelentését már áll is az általad vázolt kiterjesztő értelmezés:-)

#suzye: A folyamat első lépése az elfogadás képessége, amelynek alapja a helyes önismeret, amely azon kompetenciák létének elfogadása amelyekkel befolyásolni tudjuk a többi embert. Még ha számunkra jelentéktelennek tűnik is a dolog.
A pozitív ember képes adni,mert adni, jót tenni öröm. Az elfogadás nem más, mint hogy megadjuk a másik embernek az esélyt, hogy effajta öröme lehessen, adhasson, érdek nélkül. A kérés pedig nem más, mint tevőlegesen hozzájárulni a sikeres, okos adakozás/segítség kivitelezéséhez. Ha nem tud valaki elfogadni, akkor nem tisztelheti, szeretheti a másikat, hiszen megtagadja tőle a lehetőséget, hogy adjon, azaz elveszi az örömszerzés lehetőségét. A kérés ennek a fejlettebb formája, amikor megmutatjuk hogyan adhatna okosan, célirányosan, azaz a legjobban. Ezzel is hozzájárulva a másik személyiségének fejlődéséhez.

Salvation - Redeption

Árnyalatnyi különbség, szinte észre sem venni. 
A redeption magában hordozza azt a mögöttes tartalmat, hogy mindkét fél pozitívan érintett az interakcióban, valamiféle nyer-nyer üzletet kötnek, ahol egy tett jutalma a cselekvő/adó fél afelett érzett öröme, hogy adni jó.
Salvation : amit halandóként nagyon nehéz felfogni. De az már teológiai vita/együttgondolkodás alapja lenne...

#suzye: Szerintem meg nagyon jól körülírtál egy klasszikus dilemmát. Nem állítom, hogy tudom a feloldását, de ha az adni-kapni egyenletnek legalább az egyik oldalát sikerül megnövelned, akkor az szerintem egy lépés lehet a helyes irányba.

#bicats: Jó ötlet, utána nézek.

Szerintem rád vonatkozó irodalom lehetne Oscar Wilde Dorian Grey című művecskéje. Okulásként, a csapdák elkerülése végett.

#dunadain: Ez így van valahogy ki kell törni. De tudod mi az, ami nehezíti ezt a kitörést? Mivel nincs, vagy alig van "gyakorlatom" a kérés-elfogadásban, sokszor azt sem tudom, hogyan kell kérni, elfogadni. Azt sem tudom, hogyan fogjak hozzá. :) 
Olyan félelmeim vannak ezzel kapcsolatban, hogy nem akarok senki terhére lenni, s annak pedig a látszatát is kerülni szeretem, hogy úgy tűnjön, hogy esetleg ki akarnék használni bárkit is.
Volt olyan kedvesem, akit majdnem elzavartam mert ajándékokat vett nekem, holott soha nem kértem tőle semmit, mert nem az érdekelt hogy mi van a bankszámláján, nem azért voltam vele.  
Tudom, nem vagyok 100-as... :) 

#suzye: Volt egy sejtésem, hogy te is olyan vagy, aki nem szeret kérni, elfogadni. Nekem elég sokba került eddig ez a makacsság, a környezetemnek meg még inkább. 
Ördögi kör, amiből ki kell törni!

Jó dolog, ha az ember fejlődő képes és be tud látni dolgokat, melyek akadályozzák az egyensúlyi helyzet kialakulását. Én is azok közé tartozom, aki nehezen tudok segítséget elfogadni, kérni még nehezebben. Próbálok mindent magam megoldani. A személyiségem olyan, hogy tiltakozik mindennemű függőség (kiszolgáltatottság) ellen, legyen az személytől való függés, vagy anyagi, vagy bármi más. 
A felsorolt tulajdonságok zöme, pedig valóban mulandó, s az igazi értéket máshol kell keresni...
Nem mellesleg, ott a felelősség, hogy milyen példát (mintát) adsz, mutatsz a gyerekeidnek, s ezzel -nem tudatosan- milyen keresztet teszel a vállukra. Ez nagyon fontos.

Hehe! Télapó típus... :)